Jó érzés amikor odafigyelnek arra amit mondunk és amikor meg tudunk győzni másokat.
A véleménynyilvánítás korszakát éljük: mindenki mindennel kapcsolatban elmondhatja azt amit gondol. De annyi vélemény van, és a legtöbb égbe kiáltott szó.
SZERETNÉD, HOGY A TE VÉLEMÉNYEDNEK LEGYEN SÚLYA, ÉRDEKELJEN BÁRKIT IS?
Megvan annak a művészete hogyan tudunk másokra hatást gyakorolni. És ez nem a hangerőn múlik. Mondhatjuk a magunkét egyre többször és egyre hangosabban, a másik attól még nem fogja jobban “hallani”.
Szeretnél olyan személlyé válni aki hatással van másokra, akinek odafigyelnek a szavára?
ELŐSZÖR IS BESZÉLNÉK EGY KICSIT MAGÁRÓL A KÖZLÉSRŐL
…amikor valaki mond valamit egy másik személynek. Ha pedig a másik fél reagál rá, azt nevezzük már kommunikációnak.
Ha te közölni szeretnél valamit a másikkal akkor a szó szerinti jelentésen túl annyi minden másról is árulkodik a mondandód. Egyrészt rólad, a hangulatodról, a személyiségedről, másrészt a megszólított félhez fűződő viszonyodról is sokat elárul.
Például: egészen másképp kommunikálunk ha vidámak vagyunk és egészen másképp fáradtan, stresszesen, ingerülten. Vagy a határokat feszegető tinédzser gyerekünkhöz is másképp szólunk mint a főnökünkhöz akitől fizetésemelést várnánk. És bármit is mondunk annak van egy célja, valamilyen hatást akarunk gyakorolni a másikra.
Csukd már be azt a rohadt ajtót!
Szeretném megkérni, hogy hajtsa már be az ajtót, mert fázom.
Tippelj, melyik mondat hangzik el egy vita hevében és melyik egy munkahelyi környezetben?
Azért jó mindezzel tisztában lennünk, mert ha pontosan értjük a közlés és a kommunikáció folyamatát, akkor tudunk minél pontosabb üzeneteket célba juttatni.
Ebben a témában az egyik kedvenc könyvem: Kommunikációs stílusok, Friedemann Schulz Von Thun-tól. Ajánlom mindenkinek aki szívesen olvasna erről még többet.
ÉS AKKOR MOST JÖJJÖN A ROSSZ HÍR
Lehet a legválasztékosabban, leglogikusabban, legudvariasabban összerakott mondandód, mégsem biztos, hogy célba ér az amit közölni szeretnél. Tovább fokoznám még a dolgot. Igazából soha nem lesz olyan, hogy a másik pont azt és pont úgy érti meg ahogy az a gondolat a te fejedben megszületett.
Miért? Mert a befogadó a saját fülén át fogja meghallani és azt hall ki belőle amit csak ő szeretne. Ha nem tisztel téged, ha egyenesen utál, akkor valószínű bármit mondasz, abból nem a legoptimálisabb verziót fogja kihallani.
Akkor mégis hogyan tudnánk hatni másokra és hogyan legyen súlya annak amit mondunk, ha úgyis a másiktól függ mit ért meg belőle?
IDEJE FÉNYT MUTATNI AZ ALAGÚT VÉGÉN
Vegyük rá arra a másik felet, hogy figyeljen oda ránk és arra amit mondunk.
Így pont azt kell tennünk amit tőle is elvárunk.
Hallgassuk meg és legyünk nyitottak az ő mondandójára. Mert ha ezt a tiszteletet és odafigyelést meg tudjuk adni neki, akkor van rá esély, hogy mi is megkapjuk. A partnerség, a másik személy tisztelete ami eredményhez vezet. Oda-vissza természetesen.
Kezdjük el gyakorolni, hogy odafigyelünk másokra, észrevesszük az apró rezdüléseiket, jeleiket. A szavak mögötti érzelmeket, gondolatokat. Egy beszélgetés során rendkívül fontos, hogy ne csak a saját szavainkra koncentráljunk, hanem arra is, hogy mit hallunk, mit látunk a beszélgető partnerünkön. A testbeszéd, a szemkontaktus, a hangszín mind-mind olyan jelek, melyek segítségével mélyebb kapcsolatot alakíthatunk ki bárkivel.
Hogy hatni tudjunk másokra, meg kell értenünk őket. Az odafigyelés által képesek leszünk arra, hogy a másik szemszögéből is lássuk a világot. Hiszen mindannyian arra vágyunk, hogy meghallgassanak és megértsenek minket. Azokat a személyeket értékeljük igazán akiktől figyelmet kapunk. Az odafigyelés tehát nem csupán egy fejleszthető képesség, hanem egy életre szóló tanulás, melynek köszönhetően hatékonyabb kommunikátorrá válhatunk.
Az odafigyelés mélyebbre visz minket a puszta szavaknál, észleli a rejtett információkat, érzelmeket és jelzéseket, amelyek a beszélő személyén keresztül jelentkeznek.
AHOGY A MONDÁS TARTJA: HALLGATNI ARANY
Az értő hallgatás magasabb szintű készség, amely túlmutat az egyszerű csenden. Az értő hallgatás során a kommunikátor aktívan vesz részt a beszélgetésben anélkül, hogy szólna. Megfelelő testbeszéd, bólintások és visszajelzések erősebbé teszik a kapcsolatot a beszélővel, amely lehetővé teszi a bizalom kiépítését. Ha pedig van bizalom akkor a másik figyel arra amit mondunk, és hatni tudunk rá.
Sokan gondolják, hogy a meggyőzés érdekében minél többet és hangosabban kell beszélni. Valójában azonban a csend, a megfelelő időben alkalmazott hallgatás sokkal hatékonyabb lehet.
Gondoljunk csak bele: amikor valaki hosszan beszél, és mi csak bólogatunk, vajon mennyire figyelünk oda? Mennyire érezzük saját magunkat meghallgatva és megbecsülve? És mi történik akkor, ha valaki csendben figyel ránk, és csak akkor szólal meg, amikor valóban van mondanivalója? Mennyivel erősebb és hatékonyabb lett az üzenet?
ÉS MI VAN AZOKKAL AKIKET NEM KEDVELÜNK?
Megválogathatjuk a barátainkat, de a rokonaink többségét, a munkatársainkat, az üzleti partnereinket, vagy a parkolóőr személyét nem igazán. Ott már le vannak osztva a lapok a legtöbb esetben. Szerinted mit lehet tenni? Az rövid válasz erre: ugyanazt mint bárki mással. Ugyanis a tisztelet és odafigyelés nem csak azoknak jár akikkel jól kijövünk. Életünk legtöbb szereplőjét nem mi választjuk ki hanem a “casting” tőlünk független. Ja, hogy ez nem is olyan egyszerű: azokkal is odafigyelően kommunikálni akiket nem kedvelünk vagy akikhez semmilyen viszony nem fűz. Ez már nem az alapfok, hanem egy magasabb iskola. Barátok közt figyelmet és megbecsülést kapni nem bonyolult. Ha neked ennyi is elég, akkor ez az írás nem neked szól. Viszont ha a környezeted meghatározó szereplőjévé szeretnél válni, akinek adnak a szavára, akkor csak kezdj el odafigyelni másokra és képezd magad.
Végül, de nem utolsó sorban fontos megjegyezni, hogy a meggyőzés nem manipuláció. Célja nem az, hogy ráerőltessük a saját akaratunkat a másikra, hanem hogy megosszuk vele a saját nézőpontunkat, és lehetőséget adjunk neki arra, hogy ő is megmutassa az övét nekünk.
A meggyőzés művészete tehát nem csupán a kiművelt kommunikációban, hanem a csendben, az odafigyelésben és az értő hallgatásban is rejlik.
Szeretnél te is a kommunikáció mestere lenni?